Játék történelem IV. - Építőkockák és tanulás

Szerintem kijelenthetjük, nincs gyerekszoba építőkocka nélkül! Fa-, műanyag-, puha szilikon kockákkal minden gyerek játszik, játszott és játszani fog. Építeni, valamit létrehozni, alkotni az egyik legjobb dolog nemcsak gyerekként, hanem felnőttként is. Természetesen az 1-2 éves gyermekeknél még inkább a rombolás van előtérben, de ez is a fejlődés része 🙂

Elgondolkodtatok már rajta, hogy vajon honnan erednek ezek a játékkockák? Visszamehetnék az őskorba, biztos már az akkori gyerekek is kavicsokat raktak egymásra és építették a saját „váraikat”, de akkoriban még nem is voltak várak, falak… Inkább ne itt kezdjük!

Az első fa építőkockát John Locke, angol filozófus nevéhez kötik. 1693-ban kiadott könyvében, a „Some Thoughts Concerning Education” írta le gondolatait, megfigyeléseit a játék és a tanulás közötti összefüggésről, a játszva tanulás előnyeiről. Egyszer egyik barátja gyermekét látta fa kockákkal játszani, melyekre betűk voltak festve és így tanulta meg a betűket, játékosan, az addig bevett oktatási módszerektől eltérve, szórakozva (akkoriban az oktatás egyik legfontosabb módszere a fizikai fenyítés volt).

Ezek az ABC kockák Locke Blocks néven terjedtek el és használják őket a mai napig. Természetesen a fa építőkockák ötlete nem lett azonnal sikeres, sokat köszönhet az első német óvoda megalapítójának, Friedrich Fröbel-nek, aki beépítette nevelési rendszerébe a fából készült kockákat.

Fröbel Ajándékok

A gyermekközpontú nevelés úttörőjeként, Fröbel Gifts (Fröbel Ajándékok) néven 1837-ben fejlesztő játékcsomagot is létrehozott. A játékokat sorszámmal látta el, melyek a következőket takarták:

Egyszínű puha labda vagy fonal labda, ami olyan méretű, hogy pont beleillik egy gyermek kezébe és zsinór köthető rá. Eredetileg egy darab labdát tartalmazott a készlet, de mostanában 6 db-os szettet szoktak beletenni, az alapszínekkel: piros, sárga, kék és kiegészítőikkel: lila, zöld, narancs. A labdákat össze lehet préselni, majd visszanyerik eredeti alakjukat. Ezt az „ajándékot” kapják meg elsőként a gyermekek. Fröbel úgy vélte, hogy a labda segítségével a kicsik felfedezhetik a tárgyak térbeli viszonyait, a mozgást, a sebességet, az időt, kontrasztot, színeket, tömeget és a gravitációt.
A második ajándék eredetileg 2 db fából készült tárgy volt: egy gömb és egy kocka. Fröbel úgy hívta ezt, hogy „a gyermek örömére”, mert a 2 forma közti különbség felfedezése mindig örömet okozott a kicsiknek. A gömb olyan, mint a labda, amit már megismertek. Mindig mozgásban van, ahogy a gyermekek is. A kemény padlón gurítva hangot ad. Minden irányból ugyanúgy néz ki. Ennek az ellentéte a kocka, ami minden irányból nézve mást mutat és ott marad, ahova teszik, nem mozdul el.
Ez az ajándék vizsgálódásra késztette a gyermekeket, a különbségek felfedezésére. Egy madzagra kötve vagy a fúrt lyukba pálcát dugva pörgethették, két kezükkel sodorhatták a kicsik és a kocka mindig más alakot öltött, míg a gömb nem változott. Ezért is fejlesztette tovább Fröbel ezt az ajándékot és egy hengert is a készlethez tett, ami szintén folyamatosan más arcát mutatta.
A korábban megismert kocka formát viszi tovább, 8 db kisebb építőkockaként, melyek élei kb. 1 inch hosszúak, a gyerekek számára jól kezelhetőek. Ez a készlet első építőjátéka. A kicsik örömüket lelték abban, hogy szétszedték, majd újra összeépítették a 8 kockát különféle variációban.
A szett következő eleme elsőre ugyanolyannak tűnik, mint az előző, de amikor szétszedik a gyerekek, akkor felfedezik az új építési lehetőséget, hiszen ezek az elemek 2x hosszabbak, és szélességük a fele a korábbinak.
A csomag utolsó eleme további építőkockákat, bonyolultabb elemeket tartalmaz, valódi kihívás és újabb építési lehetőség a gyerekeknek.

A New York-i The Strong National Museum of Play az ABC kockákat Amerika egyik legjelentősebb játékai közé sorolta és 2003-ban helyet is kapott a National Toy Hall of Fame-ben.

Napjainkban már fel se tudnánk sorolni, hogy hányféle építőkockát találunk egy játékboltban és ez nem véletlen. A gyermekek fejlődését rengeteg módon segítik ezek a kockák márkától, típustól, anyagtól függetlenül hatnak rájuk:

az építés fejleszti a szem-kéz koordinációt
megtanítja a különféle formákat
gyakran a közös játék első élménye az építéshez köthető, együttműködésre, közös alkotásra ösztönzi a gyerekeket
fejleszti a szókincset, különböző alakzatok, formák nevei, méretek, pozíciók, színek, anyagok nevei kerülnek a kicsik szótárába észrevétlenül, akár több nyelven is
a matematikai készségek korai fejlesztésére is alkalmas: csoportosítás, hozzáadás, kivonás
az alapvető fizikai fogalmakat tanulják meg a gyerekek, mint a gravitáció, egyensúly
és ne feledjük a legfontosabban, aktivizálja és aktívan tartja a kreativitást!