Vannak dolgok, amikről kevesen beszélnek, ilyen például, ha problémás gyerek van a családban. Igen. Egyes gyerekek nehezebben kezelhetők, mint mások. Azok a szülők, akik ebben élnek viszont őszintén egymás között nyíltan beszélnek a nehéz kihívásokról, a tehetetlenségükről és a különösen heves védő szeretetükről. Írásunk fókuszában a problémás gyerek áll, hogy miért alakulhat ez ki és legfőképp, hogyan kezelhetjük.
Ha ezt a cikket olvasod, talán neked is ismerős ez a szituáció.
Képzeljünk el egy családot. Kati és Feri első szülött gyermeke „könnyű” baba volt. Jól aludt, tipikus nyugodt kisgyermekkora volt, és később is olyan gyerek volt, aki ritkán okozott gondot. Kati és Feri korai szülői éveikben magabiztosnak érezték magukat, és úgy érezték, hogy valamit jól csinálnak.
Majd négy évre az első baba után megérkezett a kistestvér. Csecsemőnek jó baba volt egészen addig, amíg elkezdődtek a problémák. Az első pár hónap nyugi után egyszer csak nyűgössé vált, napközben csak ölben aludt el, és éjszaka is folyamatosan sírva ébredt. Ahogy nőtt egyre több figyelmet igényelt. Ahogy elkezdett járni, nem lankadhatott a szülők figyelme. Felmászott a konyhapultra, folyamatosan a forró kályha felé rohant, ki nem állhatta a reggeli készülődéseket és folyton indulatos és hisztis volt. A szülők mindenféle pozitív megerősítéssel próbálkoztak, ami első szülött gyermeküknél bevált, de nála nem.
A két gyerek nem is különbözhetne jobban egymástól. Kati egy idő után megpróbált lazán állni a második gyerekhez, mert folyton attól rettegett, hogy ha szigorra vált, jön a dühkitörés. Persze ez nem ilyen egyszerű. Mert könnyű azt mondani, hogy legyél türelmes és következetes, a gyakorlatban ezt nem könnyű megvalósítani. Mindig van olyan pillanat, amikor elszakad a cérna, és akkor a szülők is elkezdenek kiabálni. Katival is gyakran megtörtént ez, de olyankor saját magát ostorozta. Azt hitte, azért olyan a problémás gyereke, mert ő kiabál.
Az egyik legnehezebb munka a gyereknevelés
Bárki, akinek két vagy több gyereke van, tudja, hogy a testvérek egy fedél alatt élhetnek ugyanazokkal a szabályokkal, de minden gyerek a saját egyedi személyiségével és temperamentumával jön a világra. És minden gyerekünkkel „más szülővé” válunk mi is.
Egyes szülők sokkal nehezebb feladatokat kapnak, mint mások. Ha van egy nagyobb kihívásokkal küzdő temperamentumos gyermeked, akkor az az igazság, hogy a gyereknevelés nem olyan szórakoztató a mindennapokban.
Tökéletesen érthető, ha csalódottnak érzed magad, hogy a gyereked nehezebben kezelhetőnek tűnik, mint a barátnőd mindhárom gyereke együttvéve, vagy az, hogy ideges vagy, hogy a nevelési stílusodat igazságtalanul ítélik meg az idegenek vagy éppenséggel a család. Az egyik legnehezebb munka az, hogy túléld problémás gyermeked nehéz életszakaszait anélkül, hogy elveszítenéd az önbizalmad vagy az ép eszed.
Miért problémásabbak egyes gyerekek, mint mások?
Az az igazság, hogy a problémás gyerek szindróma nem csak egy városi mendemonda, és nem csak a szülők fejében él. A tudományos kutatások bebizonyították ugyanis, hogy egyes gyerekek valóban nehezebben kezelhetők másoknál. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a csecsemő temperamentuma már a születéskor jó előre jelzi a gyermek serdülőkori viselkedését is. Megállapították, hogy a csecsemők 40 százaléka nyugodt beállítottságú (őket nem befolyásolják túlzottan az olyan ingerek, mint például a fény vagy a zaj), és évekkel később ezek a gyerekek továbbra is nyugodtak maradnak. Ugyanakkor a csecsemők 15-20 százaléka „reaktívabb” temperamentummal születik, akiket udvariasan nehezen kezelhetőnek neveznek a szülők és a környezetükben lévő barátok, rokonok vagy a pedagógusok. A problémás gyerekek már csecsemő korukban félnek a zajoktól és az erős fénytől, és sokkal nehezebb őket megnyugtatni is.
Ha tehát „problémás” babád van, ez vajon azt jelenti, hogy rá és rád is még nehezebb idők várnak?
Határozottan nem.
Bár a személyiség és a gyereknevelés kérdése körül örök vita van, a szülők, a pedagógusok és más gyerekek pozitív hozzáállása idővel segíthet a problémás gyermeknek viselkedését jó irányba terelni. A nehezebb természetű idősebb gyerekek javára válik az alaposan átgondolt és következetes nevelés.
Testvérdinamika
A gyereknevelés egyik leginkább próbára tevő része az az aggodalom, hogy könnyebben kezelhető gyerek kevesebb figyelmet kap a szülőtől. Míg a nyugodt gyerekek szeretnek csendesen félrevonulni, olvasni, babázni, társasozni, Lego erődítményeket építeni és órákon át szundikálnak délután, addig a problémás gyerekektől égnek áll az ember haja és nincs egy nyugodt pillanata sem. Az ilyen gyerekek felületesen alszanak babának is, majd később fejjel lefelé csúsznak le a csúszdán vagy éppenséggel szó nélkül rohannak el egy zsúfolt bevásárlóközpontban. Sok szülő ilyenkor arra kéri vagy kötelezi a nyugodtabb gyereket, hogy alkalmazkodjon a testvéréhez. Mások azt az utat választják, hogy időről-időre a problémás gyermeket kölcsönadják egy időre a nagyszülőknek, vagy egy bébiszitterre bízzák, hogy eltölthessenek pár nyugodt órát a másik gyerekükkel.
Így vagy úgy döntünk, a legtöbb szülő bűntudatot érez. Vagy azért, mert kihagyja a nehezebben kezelhető gyermekét egy közös mókából, vagy azért, mert a nyugodtabbat kényszeríti folyamatosan az alkalmazkodásra.
Valójában a gyerekek is szenvednek emiatt. A nyugodtabb gyerekek gyakran érezhetik igazságtalannak, hogy mindig azt kell csinálni, ami a testvérének jó. A nehezebben kezelhető gyermek pedig neheztelhet azért, mert kimarad valamiből.
Sajnos nincs univerzális recept ennek a problémának a megoldására, hiszen ahány gyerek, annyi személyiség, és ahány család, annyi szokás és nevelési stílus. Abban viszont egyetérthetünk, hogy a gyerekekkel való külön-külön töltött idő az egész család számára hasznos lehet.
Mindenki vágyik a megkülönböztetett figyelemre, amikor csak ő van a központban. Ezért, ha csak teheted, szentelj rendszeresen külön időt minden gyermekedre. Amíg te az egyikkel vagy, gondoskodj arról, hogy a másik is olyan helyen legyen és olyan emberek között, ahol jól érzi magát.
Ha a nyugodtabb gyermeked szeret kirándulni, menjetek el egy közeli erőbe vagy rétre, sétáljatok, szedjetek virágokat, beszélgessetek. Az izgő-mozgó gyerekednek pedig szervezz le például egy aktív apás délutánt, amin szabadjára engedheti a benne feszülő energiákat. Arra azonban ügyelj, hogy mindegyik gyermekeddel ugyanannyi külön időt tölts el, hogy ne alakuljon ki közöttük rivalizálás vagy féltékenység.
A legtöbb szülő, aki ezt a módszert választja arról számol be, hogy a külön idő bevezetésével a testvérek közötti kötelék is erősödik.
A szülői higgadtság egy másik kulcsfontosságú tényező a családi béke fenntartása érdekében. A gyerekek megérzik, ha a szülőjük feszült, és ez, mint tudjuk, ragadós. Ha például több gyermeked is van, és a reggeli készülődésénél a nehezebb természetű lassabban készülődik, ne mutasd, hogy ez bosszant. Mondd inkább azt a többieknek, hogy „Szerintem Tominak ma extra időre van szüksége. Adjunk neki pár percet.”
Megkerülő megoldások
A nehezebben kezelhető gyerekek gyakran nem tudnak bizonyos dolgokat megtenni, de az is gyakori, hogy nem akarják megtenni. megeshet például, hogy az óvodai anyák napi ünnepségre készülve tökéletes káosz uralkodik el a gyermeken. Egy ilyen eseményben szinte minden meg van, amit utálhat a gyerkőc. A szereplés, a zsúfoltság vagy éppenséggel a gombos ing, amit nem tud egyedül begombolni. Ilyenkor a szülőnek érdemes átgondolnia, hogy mi van a hiszti háttere mögött: félelem vagy csak dac.
Ha például a félelem áll a dühkitörés hátterében, akkor előnyös lehet pár kedvezményt beiktatni. A gombos ing helyett adhatsz rá egy kényelmes és puha gomb nélküli felsőt, hogy ne érezze magát kényelmetlenül. És nyugtasd meg arról, hogy te az első sorban fogsz ülni, figyelsz rá, és ha kell, még súgsz is.
Ha pedig egyszerűen dacos, ajánlj fel neki valami meglepetést vagy jutalmat a jó magaviseletért. Természetesen olyat, amiért megéri neki a fegyelmezettség.
Egy másik kiváló kikerülő megoldás, hogy minimalizáld a nyugtalan gyermeked családra gyakorolt hatását, ha nagyobb és szabadabb teret adsz neki. Mire is gondolunk? Például arra, hogy ha egy étterembe mentek ebédelni, az izgő-mozgó lurkó üljön az asztal végén, hogy a többiek zavarása nélkül kimehessen a mosdóba, vagy megnézhesse a szomszédos akváriumban úszkáló színes és aranyos kis halakat. Ebben a tulajdonságban ráadásul értékeket is felfedezhetünk, amiért dicséret jár. Ha otthon vagytok és az asztalnál rajzolgattok vagy festetek, az aktívabb gyerkőc szívesen felugrik, ha több papírra vagy zsírkrétára van szükség. De a családi ebédnél is ő lesz az, aki elsőként megy a szalvétáért.
Természetesen, ha megérted, mi okozza gyermeked viselkedését, alkalmanként emlékeztesd magadra, hogy nem szándékosan cselekszik így.
A nehéz pillanatokban mondogasd magadnak ezt: „A gyermekem nem okoz számomra problémát. A gyermekemnek van nehéz dolga.” Ha szem előtt tartod ezt, az nagymértékben befolyásolja a te reakciódat is.
Néha, csak ez segít.
Egy különleges adomány
A gyereknevelésben nincs mindenki számára megfelelő megközelítés, de a kutatások azt sugallják, hogy azok a gyerekek, akik jobban küzdenek a negatív érzelmekkel, jobban reagálnak az empatikus, ugyanakkor strukturált és következetes szülői stílusra. Vannak gyerekek, akik a feltűnően bosszantó viselkedésükkel csak azt szeretnék üzenni a szüleiknek, hogy egy ölelésre vagy egy kis közös időre van szükségük. A családi béke és jókedv időnként nagy áldozatokat igényel, de sokat segíthet, ha a nehézségekben megpróbáljuk megtalálni az előnyöket. Például úgy állsz hozzá gyermeked makacsságához, hogy ez az állhatatos kitartás egyik megnyilvánulása.
Ha ilyen szemszögből nézed a dolgokat, máris más fényben látod és értékeled. A makacsság lehet egy különleges adomány is, ami felnőtt korában még a gyermeked javára válhat.
Természetesen mindannyiunknak vannak olyan pillanatai, amikor megbánjuk azt, ahogyan reagáltunk gyerekünk viselkedésére. De a reményteli hír a szakértők szerint az, hogy a gyerekek szívósak és feltétel nélkül szeretnek minket. A kisgyerekes élet egyik legnagyszerűbb része az, hogy minden reggel felébredsz, és újrakezdhetsz mindent.
Amit előző nap elrontottál, azt másnap már jobban csinálhatod.
Minden nappal bölcsebb és tapasztaltabb leszel, és a szülői rutin, valamint gyermeked személyiségének a megismerése egyre jobb szülővé formál. Ha pedig te nyugodt és magabiztos vagy, akkor gyermeked is egyre ritkábban billen ki az egyensúlyából.
ÉRDEKESSÉG
A gyermek születésének évszakja valóban befolyásolja a természetét?
A gyermeked májusi vagy decemberi születésű? És mit jelent ez a jövője szempontjából? Az asztrológusok és kutatók egyaránt régóta vizsgálják a csecsemők születését, hogy válaszolhassanak számos egészségügyi és viselkedésbeli kérdésre.
A budapesti Semmelweis Egyetem egy kutatása szerint a gyermekek születésének az évszaka szerepet játszhat a személyiségtípusuk szempontjából. A tanulmány megállapításairól szóló sajtóközleményben Dr. Gonda Xénia vezető kutató-adjunktus kifejtette, hogy a szerotonin- és a dopaminszint változó lehet a csecsemő születésének az évszakától függően, ami hosszú távon hatással lehet a gyerekek későbbi viselkedésére és a személyiségtípusukra.
A tanulmány úgy készült, hogy több mint 350 egyetemi hallgatót kértek meg egy kérdőív kitöltésére a döntéshozatali folyamataikról és a temperamentumukról. Az összegyűjtött válaszokat és eredményeket összekapcsolták a születésük napjával.
A tanulmány eredményei ezeket a statisztikailag szignifikáns trendeket találták:
· A ciklotimikus temperamentum (amelyet a szomorú és vidám hangulatok közötti gyors, gyakori ingadozás jellemez), a nyáron születetteknél lényegesen magasabb, összehasonlítva a télen születettekkel.
· A hipertimikus temperamentum – a túlzottan pozitív tendencia – szignifikánsan magasabb volt a tavasszal és nyáron születetteknél.
· A télen született gyerekek lényegesen kevésbé voltak hajlamosak az ingerlékeny temperamentumra, mint azok, akik az év más szakában születtek.
· Az ősszel születettek lényegesen alacsonyabb hajlamot mutatnak a depressziós temperamentumra, mint a télen születettek.
Természetesen mind a vele született hajlam, mind a nevelés szerepet játszik a baba temperamentumában és fejlődésében, és ez a tanulmány nem tudta egzakt módon megmagyarázni a különbségek kialakulásának mechanizmusait. Ezért a téli vagy a nyári születés nem lehet az egyetlen kiindulópont arra, hogy gyermeked hogyan fog felnőni és viselkedni a későbbiekben.
Tippek, hogyan kezeld a kisgyermeked indulatait
Noha nincs egyetlen helyes módszer a kisgyermeki heves indulatok kezelésére, a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy mi nem működik. A „ne” lista tetején a szülők ordibálnak és ütnek, de az olyan rövid távú megoldások, mint a megvesztegetés, a könyörgés és a behódolás szintén rossz stratégiák. Ha megadod magad, akkor az olyan, mintha megjutalmaznád a dührohamot, és arról biztosítanád a gyermeked, hogy ezt újra és újra megteheti veled.
Oké. De akkor mit tehetsz az indulatok kezeléséért?
Lehet, hogy időbe fog telni, de érdemes kipróbálni az alább tippeket, mert biztosan találsz olyan megoldásokat, amik nálatok is célba érnek.
1. Próbál meg figyelmen kívül hagyni a hisztis helyzetet.
2. Azonnal kezeld az agresszív viselkedést.
3. Próbálj meg higgadt maradni és tartózkodj a kiabálástól. Semmi esetben se verd meg a gyermeked.
4. Hagyd, hogy a gyerek kidühöngje magát, te pedig közben tégy úgy, mintha semmi sem történne. Foglald el magad más házimunkával.
5. Bizonyos esetekben engedj a dührohamnak (az ésszerűség határán belül).
6. Támaszkodj rövid, de könnyű parancsokra.
7. Tereld el a figyelmét valami mással.
8. Öleld meg zaklatott gyermeked. Az ölelés boldogsághormonokat szabadít fel a testben, ami nyugtató hatással lesz rá és rád is.
9. Segíts kideríteni a frusztráció okát, és szüntesd meg azt.
10. Változtass helyet a dührohamok alatt. Menjetek ki például a kertbe labdázni.
11. Legyél mindig felkészült a dühkitörésekre.
12. Adj előre figyelmeztetést. Például, hogy a boltban nem engedheti el a kezed.
13. Nevesd el magad, de ne nevesd ki a gyermeked.
14. Mindig tartsd be az ígéreteid.
15. Haladj azonnal tovább.
16. Ne vedd magadra a kisgyermeked dührohamát.
