A szociális érzékenyítés vagy érzelmi tanulás, olyan fontos életkészségeket tanít meg a gyerekeknek, mint az érzelmek kezelése, a kapcsolatok építése és a döntések meghozatala. Olvass tovább, ismerd meg a szociális érzékenyítés előnyeit, és azt, hogyan illeszd be gyermeked mindennapi életébe.
Igaz, hogy a tudás hatalom, de a tanulmányi eredmény csak egy része a sikeres életnek. A gyermekeknek meg kell tanulniuk a szociális érzelmi készségeket is, például az érzelmek kezelését, az önfegyelem gyakorlását, a célok kitűzését és a döntések meghozatalát. Ezeknek a technikák tanításának és gyakorlásának a folyamatát szociális érzelmi tanulásnak vagy szociális érzékenyítésnek nevezik.
A szociális érzékenyítés rengeteg előnnyel jár a gyerekek számára, kezdve a jobb iskolai teljesítménytől az egészségesebb és vidámabb barátságokig. Ráadásul az társadalmi és érzelmi kompetenciával rendelkező gyerekek nagyobb valószínűséggel végzik el sikerrel a középiskolát, és könnyebben meg tudják valósítani felnőttként is a céljaikat és a karrierjüket.
A szociális érzékenyítés világnapja
A szociális érzelmi tanulás valójában annyira fontos, hogy napja is van. A szociális érzékenyítés világnapját március 26-án tartják világszerte, és minden évben van egy-egy kiemelt fókusztémája is. Idén (2021) ez a „Bonds Building, Reimagining Community” (kötelékek építése, közösségek újra gondolása).
Számos iskola tantervében szerepel a szociális érzékenyítés valamilyen formája (pl. etika óra), de otthon is könnyű gyakorolni a szociális érzelmi tanulással kapcsolatos tevékenységeket. Nézzük, hogyan!
A szociális érzékenyítés 5 legfontosabb készsége
Szeretnéd, hogy gyermeked könnyebben beilleszkedjen bármilyen közösségbe, hogy megértő és elfogadó legyen, hogy észrevegye és legyen igénye másoknak segíteni? Hogy jó emberré váljon? Az öt legfontosabb életterület, ami mindezekhez elengedhetetlen, az alábbiak.
1. Önismeret
Az önismeret magában foglalja az érzelmek, a célok, a meggyőződések, az erősségek és a gyengeségek jobb megértésének fejlesztését. A gondolatok és cselekedetek közötti kapcsolat felismerése pedig abban segíthet, hogy nagyobb rálátása legyen gyermekednek a saját döntéseire.
2. Önfegyelem
Miután egy gyermek megértette az érzelmeit és a tetteit, kulcsfontosságú, hogy képes legyen önfegyelemmel szabályozni azokat. Gyorsabban érheti el ugyan is a céljait, ha gyakorolja az őt ért impulzusok irányítását és tudja értékelni a teljesítményét bizonyos helyzetekben.
3. Felelős döntéshozatal
A felelősségteljes döntési készségekkel rendelkező gyerekek a konstruktív döntések meghozatalakor a saját céljaikra, különféle társadalmi tényezőikre és az önmegértésükre gondolnak. Ez elősegíti az ok-okozat, valamint a tettek következményeinek megértését.
4. Társadalmi tudatosság
A szociális érzékenység készsége segíti a gyerekeket az egészséges kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Ez magában foglalja mások megértését beleértve a különböző bőrszínt, a kultúrát, a nemeket, az életkort és a vallást is.
5. Kapcsolati készségek
A szociális érzékenyítés a kapcsolatteremtés szempontjából is fontos, hiszen ez a készség megtanítja a gyerekeket, hogyan kell cselekedniük az egyes társadalmi normáknak megfelelően. A legfontosabb szempontok itt a kommunikáció, az együttműködés, a hallgatás, a konfliktuskezelés és az érzelmek megértése.
A szociális érzelmi tanulás előnyei
A szociális érzékenyítés tanítása rengeteg előnnyel jár a gyermekek számára, amelyet évtizedes tanulmányok és kutatások támasztanak alá. Ilyenek például:
· fokozott képesség az élet kihívásaival való megbirkózásra
· jobb tanulmányi teljesítmény az iskolában
· kevesebb viselkedési probléma
· függőségek kialakulásának csökkentése
· jobb szociális készségek és proszociális viselkedés (például kedvesség és empátia)
· a szorongás és a depresszió csökkentése
· önmaguk és mások jobb megértése
· fokozott képesség a megalapozott döntések meghozatalában
· nagyobb magabiztosság és pozitívabb hozzáállás
· a tanulmányi eredmények, a sikeres karrier és a stabil családi élet fokozott valószínűsége
Ehhez az utolsó ponthoz végeztek egy tanulmányt, amiben 753 óvodás vett részt a kilencvenes évek elején, és amit a Robert Wood Johnson Alapítvány finanszírozott. A tanárok ötpontos skálán értékelték a diákok szociális kompetenciáit az osztályteremben; a tényezők között szerepelt többek között a taneszközök megosztása, mások meghallgatása stb. Ezt követően a kutatók 20 évig figyelemmel követték ezeket a gyerekeket.
Az American Journal of Public Health 2015. júliusi számában közzétett eredmények szerint a szociális kompetencia skálán az egy pontos növekedéssel rendelkezőkön az alábbiakat tapasztalták:
· megduplázódott annak az esélye, hogy korai felnőttkorban egyetemi diplomát szerezzenek
· 54 százalékkal nagyobb lett az esélye annak, hogy érettségit szerezzenek
· 46 százalékkal nagyobb lett a valószínűsége annak, hogy 25 éves korukra teljes munkaidőben dolgozzanak
Ezzel párhuzamosan a szociális kompetencia pontszám csökkenése számos olyan negatív eredményt mutatott, mint például a droghasználat, egyéb bűncselekmények és a hajléktalanság. Ezeket az eredményeket tudva talán mindannyiunkban átértékelődik az érzékenyítés fontossága. Itt nem csak arról van szó, hogy a gyermekünk hogyan bánik majd másokkal, de a saját életkörülményeit is óriási mértékben befolyásolja ezeknek a készségeknek a korai elsajátítása.
A szociális érzékenyítés tanítása otthon
A szociális érzelmi tanulást nem kell az osztályteremre korlátozni! Sőt! Teljesen hétköznapi és otthoni tevékenységekkel is lehet a gyermekek társadalmi érzékenységét csiszolni, ami sok szempontból segít nekik a mindennapos boldogulásban. Nézzünk párat a sok közül!
Médiafogyasztás módjával
A mai világban már nem lehet csak úgy kikapcsolni a TV-t, vagy eldugni a telefonokat és egyéb médiákat. érdemes ezeket azonban minimálisra csökkenteni, és amit lehet, leckévé alakítani. Ha például egy olyan műsort láttatok, amiben valami érzelemre ható esemény történt (például játékokat adományoztak árva gyerekeknek), akkor üljetek le és beszéljétek át, mit érzett a látottak és hallottak során. Boldogok voltak, szomorúak, izgatottak, vagy reménykedtek? Ezt a ’játékot’ kipróbálhatjátok meseolvasás, zenehallgatás vagy a hétköznap látottak után is.
Ütemterv és teendő lista
Fogadjunk, hogy valamilyen formában te is vezeted az időbeosztásodat, hogy mindent idejében be tudj fejezni? Ezt a hasznos tulajdonságot egészen kiskortól lehet tanítani a gyereknek, de iskolás korban, amikor már tudnak írni és olvasni, még hatékonyabb. Készítsetek egy fali naptárt, amiben vezetitek, mit mikorra kell megtanulni (verset pl.), vagy leadni (beadandó fogalmazás), mikor vannak az edzések, versenyek stb. Ez segít a későbbiekben a célok kitűzésében és a döntéshozatalban.
Stresszlevezetés
Néha az élet stresszessé válik még a kisgyermekek számára is. Segíts gyermekednek felismerni, amikor kimerültnek vagy idegesnek érzi magát, és tanítsd meg, hogy kezelje érzelmeit mindfulness tevékenységek, gyakorlatok vagy zene segítségével. Még a felnőttek is profitálhatnak ebből a szociális érzelmi tanulási tevékenységből!
Örömlista
Rendszeres időközönként (mondjuk hetente egyszer) kérd meg gyermeked, hogy sorolja fel, mik okoztak neki örömet. Lehet ez egy kutyasétáltatás, egy 5-ös matekból, egy közös társasozás a barátaival vagy a kedvenc vacsorája elkészítése apuval. Ezekkel az összegzésekkel könnyebben tudatosítják, hogyan reagálnak a nekik tetsző dolgokra (önmenedzselés).
Érzelem rajzolás
Milyen érzés boldognak vagy szomorúnak lenni? Ezt egy kisgyerek nem tudja mindig szavakba foglalni, megfogalmazni. Időről-időre kérd meg gyermeked, hogy rajzolja le, hogyan érzi magát. A rajzok vagy festménye készítésekor letükrözik az érzéseiket akár a vonalvezetéssel vagy a színek használatával. Egy lefelé görbülő száj szomorúságra utalhat, a piros szín a szeretetre vagy akár a dühre is utalhat attól függően, milyen a rajz hangulata. Amíg kicsi a gyermeked, a rajzolással segítheted kifejezni neki az érzelmeit.
Véletlenszerű cselekedetek
A nap folyamán kérdezd meg gyermeked, hogyan segíthet másoknak. Lehet, hogy kinyitja az ajtót, megdicséri egy barátja új traktorját, azt mondja „köszönöm”, vagy a játszótéren odamegy játszani egy egyedül üldögélő kisgyerekhez. Ezzel a szociális érzelmi tanulási tevékenységgel tudatosságot és kapcsolati készségeket építhet.
Levélírás
Kisiskolás gyerekeket könnyű még bevonni a levélírás titkos világába. Vidd az életetekbe ezt a csodás dolgot! Kérd meg gyermekedet, írjon levelet a mamának, az unokatestvérének, egy barátjának vagy akár neked. Ha kapsz tőle egy levelet, véletlenül se felejts el neki válaszolni.
Játszatok
A kutatásokból kiderült, a közös esti családi játék társadalmi érzelmi tanulásnak számít! Játék közben a gyerekeknek együtt kell működniük másokkal, különféle érzelmeket kell kezelniük (nyerés, vesztés, megosztás stb.), vagy problémákat kell megoldani. A játék során azt is látni fogják, hogy mások hogyan reagálnak a győzelemre vagy a veszteségre. Gyerekkorban a játékból tudják a lehető legtöbbet megtanulni a társadalmi érzékenyítésből.
