Néhány gyerek szívesen rágcsál nyers sárgarépát, paprikát vagy örömmel majszol el egy szelet hummusszal megkent kenyérszeletet, míg más gyerekek úgy tűnik, ellenének egy életen át egy üres kiflivel, rizzsel, vagy 1-2 féle tésztaétellel. Vajon miért válogatósak a gyerekek, miért nem fogadják el kiskorukban a változatos étrendet? Erre kerestük a válaszokat.
Ez a kérdés nem csak a rémült szülőket foglalkoztatja, hanem a kutatókat is, így kiderült, hogy szédületesen sok oka lehet annak, ha egy gyermek étkezéskor fincsorogva elfordíthatja az orrát. Tucatnyi tanulmány vizsgálta a lehetséges okokat, és megdöbbentő eredményekre jutottak. A gyerekek étkezési szokásainak vizsgálata során kiderült, hogy a válogatós viselkedés mögött gyakorlatilag bármi meghúzódhat. Beleértve a gyerek személyiségét, az étkezéssel kapcsolatos szülői kontrollt, az anya szokásait, sőt még a társadalmi hatásokat is. De az is lehet, hogy egyszerűen azért válogatós, mert még csak gyerek.
Normális, vagy csak átmeneti dolog a válogatás?
Az egészségpszichológiai szakemberek szerint az asztalnál izgő-mozgó, nyafogós, válogatós gyerek és az ehhez kapcsolódó furcsa étkezési szokások kisgyerekkorban teljesen normálisnak tekinthetők. Nem szükséges, sőt egyenesen nem javasolt túlzottan reagálni erre a magatartásra. Kiderült ugyanis, hogy ha a szülő megpróbál egy ilyen esetben szigorú étkezési szabályokat bevezetni, azzal pont az ellenkezőjét éri el. A gyerek még inkább ellenáll az ételek elfogadásának, de még a megkóstolásának is.
A szülői szorongás, idegesség és türelmetlenség könnyen ráragad a gyerekre, aki ezáltal még jobban ellenáll. Sokkal eredményesebb a pozitív szülői hozzáállás.
Amikor egy új ételt szeretnénk megkóstoltatni gyermekünkkel, mutassuk meg inkább milyen jó dolog belekóstolni egy finom reggeli zabkásába. Bár azt szokás mondani, hogy az étel nem játék, mégis segítségül hívhatjuk a játékokat az egészséges és változatos étkezés megkedveltetésére. Számos szerepjáték, például a Barbie nagybevásárlás játékszett segíthet abban, hogy a kedvenc játékukon keresztül megbarátkozzanak a furcsának tűnő ételekkel is.
Jó hír, hogy a több évtizedre visszavezethető tanulmányok azt is bebizonyították, hogy a gyerekkori átmeneti válogatásnak nincsenek hosszútávú káros hatásai. Igen csekély az esély arra, hogy például a válogatós gyerek felnőtt korában étkezési problémával (túlsúly, anorexia, bulimia stb.) küzdjön.
Ugyanakkor egy válogatós kisgyerek, ha nem jut elegendő és változatos ételhez, az rövid, vagy akár hosszú távon tápanyaghiányos állapothoz vagy egyéb problémákhoz is vezethet. Ismét csak a fenti Barbie szettet tudjuk említeni – persze számtalan más étkezéssel kapcsolatos gyerekjáték létezik -, amin keresztül játékosan bemutatható, milyen jó a változatos étkezés. Játék közben elmesélhetjük gyerekünknek, hogy Barbie haja a sok zöldségtől vagy akár a zabpehelytől olyan szép hosszú és ragyogó.
Éppen ezért fontos, hogy a gyerekek már egészen fiatal korukban egészséges kapcsolatot alakítsanak ki az étellel. Ha ez nem történik meg, a gyerekeknek étkezési problémái vagy önértékelési gondjai lehetnek a későbbiekben, ráadásul igencsak megnehezíti majd a közösségbe való beszoktatásukat is.
A háttérben gyakran nem egy falat brokkoli van
Az asztali csata gyakran egy zöldség elfogyasztása miatt kezdődhet, de a válogatós gyerekek számára legtöbbször nem a zöldbab, a borsó vagy éppen egy falat brokkoli okozza a gondot. Sokszor ez szimplán egy kontrollharc a szülővel szemben. Amolyan dac.
Természetesen vannak olyan gyerekek, akiknek egyszerűen csak rossz a reakciója egy ízre, egy színre vagy egy formára. De az esetek többségében az elutasítás mögött valamilyen félelem vagy más rossz érzés húzódik meg. Szülőként tehát az első és legfontosabb feladat, hogy kiderítsük az ellenkezés valódi okát.
Banálisnak tűnhet, de akár az is okozhatja egy étel elutasítását, ha egy mesében mérges gombáról olvastunk a gyereknek, és ő minden gombát mérgezőnek gondol. Vagy egy kis barátja érzékeny valamilyen ételre, sokat fáj a pocakja, és ő azt hiszi, hogy vele is ez történhet, ha olyan ételt fogyaszt.
Kisgyermekként a gyerek feladata az irányítás megtanulása – például, hogy hogyan mozgassa és irányítsa testét és annak minden funkcióját. Ha válogatós a gyerek, jobb többféle ételt a tányérjára tenni, és figyelni, hogy melyik után nyúl először, megkóstolja-e és ízlik-e neki.
De a szülők többnyire ellenőrzést akarnak a gyerekek étkezése terén (is). Ők akarják meghatározni, mikor, hogyan és mit egyenek a gyerekek. Valójában ez érthető is, hiszen óriási nyomás nehezedik a szülőkre a gyereknevelés során, és ez alól a táplálás sem kivétel. A félelem, hogy „nem csinálom jól”, vagy „megbetegedhet a gyerekem, ha nem eszik rendesen” igencsak frusztráló. A válogatós gyerekek szülei legtöbbször már idegesen kezdik el a főzést is, és mire az asztalhoz kerülnek, már szikrázik a levegő.
A gyerekek pontosan érzékelik ezt a nyomást és rájönnek, hogy az étkezési idő a szülők számára mennyire fontos.
Ilyenkor kezdődik el a hatalmi harc.
Gyakran a jó szándék visszaüt az ebédlőasztalnál
A hatalmi harcok megtaníthatják a gyerekeket az ételekkel kapcsolatos rossz üzenetekre. Amikor egy gyerek elutasít egy bizonyos ételt, de ennek ellenére nyomást gyakorlunk rá, hogy egye meg, az negatív élménnyé válik számára. Vajon hányan mondták már a gyerekeiknek, vagy ki nem, hogy: „Még két falat és jöhet a desszert”?
Ezáltal a desszert értékes és vonzó lesz számukra, a zöldség pedig nem. A brokkoli kötelező „házimunkává” válik, amit el kell végezni, a csokis keksz pedig a jutalom és a győzelem jelképe. Annak ellenére, hogy a gyerekek megtanulják, hogy meg kell enni a zöldségeket, mi szülők nem tanítjuk meg őket gyakran arra, hogy azokat részesítsék előnyben.
Egy másik komoly probléma, hogy helytelen szókincset adunk a gyerekeknek az ételekkel kapcsolatban. Lehet, hogy nem akarnak megenni egy ételt, mert dacosak, nem éhesek, vagy valami másra fáj a foguk – bármi legyen is az oka -, és azt mondják, hogy „nem szeretem”. Így többnyire nem kell megenniük, amit elétettünk. A szülők sokszor szisztematikusan arra tanítják a gyerekeiket, hogy az egyetlen legális módja annak, hogy ne kelljen valamit megenni, ha azt mondja: „Nem szeretem”.
A gyerekek körülbelül 5 éves korukig tanulják és fejlesztik az ízlési preferenciákat. A gyerekek gondolatai és érzékelései az ételekről is ebben az időszakban stabilizálódnak. De a „nem tetszik és a nem szeretem” védekezőmechanizmus megerősödik a saját és a szülők fejében is. Hosszú távon ez problémát jelent.
Tippek a hatalmi harc feloldásához
1# Legyenek reális elvárásai
Legtöbbször, amikor először adunk egy új ételt a gyerekeknek, bizonytalanok. De ez teljesen rendjén van így.
A táplálkozástudományi kutatások azt sugallják, hogy a gyerekek akár 12 féle szempontot is figyelembe vehetnek egy adott ételnél ahhoz, hogy a „szeretem” kategóriába sorolják-e őket.
Szempont lehet az, hogy egy étel hogyan néz ki a tányéron, az is, hogy meghallgatja a szülői beszédét az evésről, az étel elkészítésének látványa, de az étel íze vagy az étel falatozásában lévő öröm vagy ellenszenv is.
Ha túl nagy nyomást gyakorol a gyerekre, hogy azonnal megkedveljen egy ételt, akkor az könnyen a „nem tetszik dobozba” kerülhet.
2# Változtasson a menün
A változatosság – vagyis az új ételek kipróbálása és az elfogyasztott ételek közötti váltogatás lehetősége – az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú eleme. Ha mindennap ugyanazt az ételt eszi a gyermeke – még akkor is, ha az étel egészséges összetevőkből készül -, akkor ez étkezése nem tekinthető egészségesnek.
Sok szülő beleesik a „borsó az egyetlen zöldség, amit a gyerekem eszik” csapdába, és ilyenkor hajlamosak minden este borsót adni vacsorára, csak hogy egyen valamit a lurkó. Ez viszont sajnos csak arra tanítja meg a gyerekeket, hogy az egyhangúság normális.
A változatosság fontosságát a gyerekeknek már egészen kis korukban meg kell tanulniuk, és azt is, hogy ne számítsanak arra, hogy mindennap ugyanazt az ételt kapják. Sok esetben az is segíthet, ha a szülő nem ragaszkodik a fix időpontú étkezésekhez, hanem megvárja, amíg a gyerek valóban éhes lesz.
Próbáljon meg mindig valami újat tenni gyermeke tányérjára, egyetenek közösen, hogy lássa, milyen örömmel fogyasztja ön is. A játékot ebben az esetben is segítségül hívhatja. Beszélgessetenek közben arról, hogy vajon gyermeke kedvenc plüsse szeretné-e azt az ételt, hogy miben tálalná fel neki, milyen alkalomra. A képzelőerő és a beleélés nagy lendületet adhat az új ételek megkedveléséhez.
3# Ne készítsen külön ételt
A válogatós gyerekek körbe ugrálása és kiszolgálása még jobban ösztönzi a válogatós viselkedést, és nem segíti, hogy nyitottá váljanak az új ételek megkóstolására. Talán ön is hallott már olyan esetről, amikor egy tudatos édesanya megengedte a gyerekének, hogy felálljon az asztaltól, ha nem tetszett neki az étel, és választhatott helyette egy natúr joghurtot vagy egy kis tányér nyers karalábét. Az ilyen ügyes húzás könnyen segíthet elérni a célt, mivel az unalmas, vagy kevésbé vonzó alternatívák nem lelkesítik a gyerekeket.
Ha egy szülő feláll egy hasonló helyzetben, és görcsösen elkezdi készíteni a rutinszerűen bevált ételt, akkor a gyerek azt pontozza, hiszen különlegesnek és fontosnak érzi magát tőle. És újra és újra bepróbálkozik.
Ha válogatós a gyermeke, ne készítsen többféle ételt! Ne adjon neki sok „levegőt”! Készítsen mindennap egyféle ételt, és ha nem tetszik neki, ajánlja fel a legunalmasabb alternatívákat! Figyelje meg, hogy idővel, olyan éhes lesz, hogy bármit örömmel fog kanalazni.
4# Adjon választási lehetőséget a gyermekének
Ha nem szeretné, hogy gyermeke mindennap sajtos makarónit ebédeljen, akkor ne legyen az egy opció. Már reggel tegye fel az eldöntendő kérdést! Például: „Borsófőzeléket ennél fasírttal, vagy sült csirkét salátával?”. Tudatosítsa benne, hogy ez a két lehetőség van, de csak az egyiket készíti el. Azt, amit ő választ.
Az egészséges táplálkozásra való nevelés nem azt jelenti, hogy a konyhájukban tucatnyi csíra, fura ízű gabona, vagy csak zöldségek legyenek. Az viszont fontos, hogy gyermekedet értékes és tápanyagokban gazdag lehetőségekkel vegye körül.
A délutáni játszóterezéshez például előkészíthet nyers zöldségfalatkákat, amiket gyermeke finom mártogatókba tunkolhat két rohangálás között. De a kisebb darabokra vágott gyümölcsökkel is jó alternatívát mutat.
Ha a zöldség nem jön be, ott vannak a gyümölcsök, szóval így is úgy is egészséges döntést hoz. És ami nagyon fontos, hogy ne csináljon túl nagy ügyet az evésből. Ha gyermeke éhes, higgye el, enni fog.
A köztes étkezésekkor felkínált zöldség vagy gyümölcs falatok gyorsan átmennek a gyerekek szervezetén, és a sok rohangálás után nagyobb eséllyel fogadják el otthon a „normális” ételt. Ehhez viszont nagyon tudatosnak kell lennie, és ne kínálja keksszel, még akkor sem, ha ön sütötte házilag.
Ha eleinte nem tetszik a felkínált opció a gyermekének, ne ijedjen meg, és legfőképp ne térjen el a jó rutintól. Ha látja, hogy más gyerekek is örömmel megkóstolnak és esznek hasonló ételeket, talán ő is hamarabb megkedveli, és végül nem lesz gond.
5# Különítse el az általános viselkedési problémákat a válogatós étkezéstől
Ha egy gyermek sikoltozik vagy dührohamot kap az ebédlőasztalnál, az viselkedési, és nem válogatós étkezési kérdés. A viselkedés kérdéseit pedig megfelelően kell kezelni.
Ha a viselkedési problémákat válogatós étkezési problémaként kezelik, akkor az egész táplálkozási tapasztalatot negatívvá teszik a szülők, és ez olyan negatív környezetet teremt, amiben kevés esély marad arra, hogy a gyerek bármilyen új ételt is megkóstoljon.
Előbb meg kell szüntetni a hisztit, lehetőség szerint a konyhán kívül, majd, amikor lenyugodtak a kedélyek, újra lehet próbálkozni tiszta lappal az asztalnál is.
6# Vonja be a gyermekét az étkezés előkészítésébe
Azzal, hogy bevonja a gyermekét az étkezés előkészítésébe, aktív résztvevővé teszi, és már az indulástól kezdve érezheti az irányítást, vagy azt, hogy van beleszólása. Kérje meg a gyermekét, hogy segítsen kiválasztani az élelmiszereket, elkészíteni az ételeket vagy megteríteni az asztalt. Ezek a tevékenységek felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, ezért részesei akarnak lenni a végeredménynek: azaz az ebéd vagy a vacsora elfogyasztásának is.
A gyerekek motiválására kitűnő lehetőséget nyújtanak a játékkonyhák is, amikhez különféle kiegészítőket, vásárfiákat is lehet kapni. Talán meglepő, de még a kisfiúk is örömmel főzőcskéznek ezekben a miniatűr konyhákban, ahol eljátszhatják a valós élet pillanatait. Azzal, hogy ételt készítenek a kedvenc macijuknak vagy babájuknak, és hangosan leutánozzák a szülői érveléseket, akaratlanul is elmélyül bennük a táplálkozás változatosságának fontossága.
7# Ne tiltsa meg az édességevést, de tanítsa meg gyermekét okosan nassolni
A mai világban, ahol a sarki kis közért polcai többnyire a nasiktól rogyadoznak, egyszerűen képtelenség megtiltani egy gyereknek, hogy ne egyen édességet. Szülőként azt érdemes megtanítani, hogyan osszák be a gyerekek az édességet.
Legyen egy étkezési ütemtervük, amiben konkrétan jelzze gyermekének, hogy napi hány főétkezés van a családban, és mikor számíthat egy kis jutalomfalatra. Például óvoda után, vagy ha megette a vacsorát. A gyerekek nem buták, hogy ne értsék ezt meg. A lényeg, hogy tartsa magát az ön által felállított rendszerhez, hogy ne legyenek kiskapuk, amik elronthatják az akár több hetes munkáját is.
Az édességek teljes megtiltása kétélű fegyver, ami könnyen visszaüthet, és a gyerekeket túlzott visszaélésre késztetheti, amikor ezek az ételek rendelkezésre állnak.
Legyen a konyhában például egy nasi fiók, amit gyermeke elérhet, de értesse meg vele, hogy csak a megbeszélt mennyiségben és időben vehet ki belőle különféle csemegéket. Vagy mindennap csak egyet. Ha szeme fénye úgy dönt, hogy ebéd után vesz ki belőle egy cukorkát, akkor az estéről már lecsúszott, akkor is, ha a testvére az estét választja nasi időnek. Ez is egy fontos tanulási lehetőség a gyerekek számára.
Ha úgy érzei, hogy nem lehet megbízni a gyermekében, az már bizalom kérdése, nem pedig az édességé.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy az egészséges táplálkozás a boldogságról is szól. A legfontosabb pedig a családi béke és harmónia. Amikor a gyerekek jól érzik magukat és örömmel ülnek le az asztal mellé, sokkal jobban is esznek.
