Gyermekeinket érzelmileg biztonságosan nevelni, és megadni nekik minden szükséges alapot, tudást, figyelmet, nem mindig egyszerű. Ám a közös és minőségi időtöltésben remek társsá válhat a játékokon keresztül történő nevelés. Írásunkban ehhez igyekszünk néhány ötlettel szolgálni Neked.
A gyerekek a játékon keresztül tanulnak. De mit is jelent ez? Miközben játszanak, megismerik a világot. A bújócska például megtanítja nekik, hogy az emberek elmehetnek, de visszatérnek. Azzal, hogy a földre hajítják az ételt, megismerik a gravitációt (sajnos a szülők ezt már nem gondolják annyira izgalmas felfedezésnek).
Az aktív, esetenként durvább játékokkal, mint a birkózás, vagy a kidobós játék, megismerik a saját testüket, tűréshatárukat, fájdalomküszöbjüket. Sőt megtapasztalják a különböző végtagjaik összehangolt működését.
A játék legnagyobb ajándéka azonban az, hogy megtapasztalják, mi a barátság és a közös játék élménye, vagy hogy milyen érzéseket vált ki belőlük, ha osztozkodni kell.
Miért fontos a játékosság a nevelés szempontjából?
A szülők és a gyerekek számára a játék egy híd a szoros és meghitt kapcsolatteremtéshez, ami egy frusztrált helyzetben például kiváló hangulatoldó. Képzeld el, milyen lenne úgy hazamenni a munkahelyről, vagy a gyermeknek a közösségből, ha a kinti feszültségeket egy kis játékkal oldanák! Például levetitek magukat a padlóra, és nagyokat kacarászva lovacskáznak egyet. Vagy mondjuk beöltöztök kalóznak, és körbe hajózzátok a lakást, miközben felkutatjátok az elrejtett kincseket. A játék egy csodás világot teremt a gyerekek és a szülők számára egyaránt. Ellazít, energiával tölt fel, jó érzéseket vált ki és segíti az együttműködést. Egy kis játékkal minden feszültség feloldható, és utána mindent más színben lát az ember.
Ezért lényeges a játékon keresztül történő tanulás!
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a kisgyerekeket nem kötik le a hosszú beszédek és a komolyabb bemutatók. Izegnek-mozognak, folyamatosan elkalandozik a figyelmük. Valójában, ha egy előadás során kérdéseket tennénk fel, a legtöbben nemigen tudnának válaszolni rájuk.
Ugyanakkor minden nap minden percében szívják magukba az információkat. Gondolj csak bele, milyen gyorsan megtanulnak beszélni a mindennapi élet során csak azzal, hogy megfigyelnek, kombinálnak, és utánoznak. De vegyük a játékot. Egy kétéves kisfiú hihetetlenül sokat megtanul a munkagépekről vagy akár a dinoszauruszokról a játék során. Gazdagodik a szókincse, és könnyebben megérti a dolgok közötti összefüggéseket, ha játékosan történik az információ átadása.
A legjobban mindig „véletlenül tanulnak” a gyerekek, amikor a játékba elmerülve sajátítják el a tudást. A hintázás élvezete segít például az egyensúlyozás gyakorlásában, hogy aztán a járás tanulásakor ne bukjanak orra minden lépésnél. A játékbaba gondozása pedig felkészítheti őket egy kistestvér érkezésére.
Mi a játékok szerepe a játékos tanulásban?
A játékok nagyszerű eszközei lehetnek a tanulásnak, feltéve, ha a játék valóban szórakoztató, és nincs tanulás „szaga”. Olyan játékokat érdemes választani, amik nem jelentenek túl nagy feladatot a gyerekek számára, de helyet adnak a kreativitás és a képzelőerő kibontakozásának.
Az igazán jó játékok testközelbe hozzák a valós élethelyzeteket és segítenek felfedezni a világot. A gyerekek például nem tudnak vezetni vagy életet menteni, de egy játék mentőautóval képzeletben igazi orvossá válhatnak és elszállíthatják a beteg embereket a játékkórházba.
Mennyire fontos a szerepjáték a gyerekek számára?
A szerepjáték az egyik legfontosabb tanulási folyamat, mondhatni a játékok Alfája és Omegája különösen 3-6 éves kor között (bár korábban kezdődik, és később is folytatódik). A szerepjátékok lehetővé teszik a gyerekek számára, hogy kitalálják és elmondják a saját történeteiket, ahelyett, hogy passzív módon elnyelnék a képernyőn bemutatott történeteket.
Mit jelent a kognitív tanulás és hogyan segít ez a későbbiekben az iskolai tanulásban?
A kognitív tanulás azt jelenti, hogy felfedezzük az élet legfontosabb és legalapvetőbb kérdéseit: ki vagyok én, hogyan működik a testem, mi történik, ha a vizet egyik pohárból a másikba öntöm, miért sír a kistestvérem, ha megfogom, miért kell néha várni, hogy megkapjak valamit és sorolhatnánk a példákat.
A kisgyerekek természetesen nem használják azokat a kifejezéseket, hogy ok, következmény, ritmus, dallam, felfedezés vagy problémamegoldás, de a játékok és a világ felfedezésével egész nap gyakorolják a jelentésüket. A kognitív tanulás egy alap, amire a fejlődés későbbi szakaszában olyan ismeretek elsajátítása épül, mint az olvasás, írás, számolás, és a logikai összefüggések megértése.
Jó-e, ha hagyjuk a gyerekeket nyerni a játékokban?
Nagyon kicsi gyerekeknél olyan játékokat érdemes játszani, amiben mindenki nyer, vagy egyáltalán nincs is benne nyerés és vesztés, csak móka.
De, amikor elkezdenek először olyan játékokat játszani, amiben nyerni és veszteni is lehet, érdemes építeni az önbizalmukat és a teljesítményeikkel kapcsolatos érzéseiket. Ilyen formán jó, ha eleinte hagyjuk őket nyerni a játékidő nagyobb részében. Olyan kérdésekkel, mint például „Mindent beleadsz a játékba?” ösztönözhetjük a gyerekeket, hogy nagyobb odafigyeléssel játszanak és kipróbálhassák magukat. Ez önbizalmat és biztonságot nyújt számukra, ami segíti őket a versenyhelyzetek kezelésében még akkor is, ha elhagyják a nappali biztonságos légkörét.
Kisgyerekkorban fontos, hogy ha például építőkockákkal játszik a család, a szülő lehetőség szerint ne építsen nagyobb vagy szebb tornyot, mint a gyermeke, mert akkor ügyetlennek és elégedetlennek érezheti magát. Ehelyett a szülő legyen inkább egy megbízható segítőtárs a játékban.
Mennyire befolyásolja a játékos nevelés a gyerekek fegyelmét?
Általánosságban elmondható, hogy azokban a családokban, ahol sok boldog és önfeledt pillanatot élnek meg közösen a szülők a gyerekekkel, ott kisebb lesz az ellenállás és az erőpárbaj.
Ha hetente pár alkalommal 1-1 órát a közös játékra szánsz anélkül, hogy az órádat nézegetnéd vagy a vacsora miatt aggódnál, gyermeked sokkal együttműködőbbé válik és kevésbé lesz szófogadatlan.
Mennyire veszélyesek az agresszív (lövöldözős) játékok?
A gyerekek minden körülöttük lévő erőszakos dologra felfigyelnek és érzékenyek. Ezeket jellemzően fantázia és szerepjátékokon keresztül dolgozzák fel az agresszió érzéseit át-, és megélve. A kisfiúknak valójában nincs is szükségük realisztikus pisztolyokra, ha harcolni akarnak. Kezükbe vesznek egy botot, egy varázspálcát, egy seprűnyelet, és lőnek vagy kardoznak. A harc és a küzdelem a fiúknál ösztönös cselekvés, ezért nem előnyös eltiltani őket ezektől a játékoktól. Viszont egy realisztikus puskánál sokkal izgalmasabb és a szülő szempontjából biztonságosabb egy szuperhős jelmezébe bújni, és megmenteni a világot.
Hogyan növeli az önbizalmat a játékos nevelés?
Minden alkalommal, amikor egy gyermek elsajátít egy új készséget, vagy egy igazán jó dolgot alkot, egy jó adag önbizalommal erősödik. A nevetés, az intenzív koncentrálás mind-mind az önkifejezés hatékony eszközei.
Jó példa erre, amikor egy kisgyerek önfeledten ugrál az ágyon és a kezével agresszíven csapkod a felnőtt felé. Egy ilyen esetben egy kihívás elé állíthatjuk. Tartsuk fel a tenyerünket, és kérjük meg, hogy minden ugrásnál csapjon bele az egyik tenyerünkbe. Sok kisgyerek ilyenkor megkérdezi, hogy mit kap azért, ha sikerül teljesítenie a feladatot. Válaszképp próbáld meg azt felelni, hogy elégedettséget. Vélhetően először nem fogja érteni a dolgot, de ha kipróbálja, nagy eséllyel megérti, mit is jelent mindez. Büszkeséggel és elégedettséggel tölti el, ha betalál a tenyeredbe. Ezt a játékot lehet fokozni különféle nehézségi szintekkel. Figyeld meg, mekkora koncentrációt hoz elő egy ilyen küldetés, és mennyi nevetéssel jár együtt! Ha kipróbálod, nem lesz kétség afelől, hogy a játék növeli-e a gyermeked önbizalmát.
A játékos nevelés nem jelent egyet a gyerekes neveléssel. Egyszerűen olyan játékos eszközöket viszünk a gyereknevelésbe, ami örömöt okoz mindkét félnek. Ennek köszönhetően harmonikusabbá tehető a szülő-gyermek kapcsolat és játékos formában segítjük gyermekeinket a fejlődésben és a tanulásban.
Mert játszani jó!
