A gyerekek nap mint nap különféle problémákkal szembesülnek a tanulási nehézségektől a játszótereken tapasztalható problémákig. Mégis a legtöbbjüknek nincs kész képlete a nehézségek megoldására.
A problémák elől való menekülés cselekvésképtelenné tesz.
Sok kisgyerek ahelyett, hogy egy probléma megoldására fordítaná az energiáját, inkább azon gondolkodik, hogyan tudna kibújni az alól. Ezért történhet meg az, hogy számos kisgyerek lemarad a tanulásban vagy nehezebb fenntartania a baráti kapcsolatait.
A problémamegoldó készség hiánya egy másik, és súlyosabb helyzetet is teremthet. Egyes gyerekek anélkül lendülnek akcióba, hogy mérlegelnék a döntéseiket. Ők azok, akik például megütik társaikat csak azért, mert ők is azzal a játékkal szeretnének játszani, amivel ők. Vagy nagyobb korukban egyszerűen felállnak az iskolapadból, elhagyják a tantermet, mert kicsúfolják őket.
Ez a fajta agresszió és ellenállás annak tudható be, hogy nem tudják, mit tegyenek egy adott szituációban.
Ezek az impulzív döntések hosszú távon még nagyobb problémákat okozhatnak, mint a menekülés.
A problémamegoldás fejlesztése gyerekkorban 5 lépésben
Azok a gyerekek, akik túlterheltnek vagy reményvesztettnek érzik magukat, gyakran próbálnak meg kibújni a problémák alól. De ha érthető megoldásokat adunk nekik a problémák megoldására, jobban bíznak a sikerükben, abban, hogy képesek jól kijönni a nehéz helyzetekből.
1 Azonosítsátok a problémát
A probléma hangos kimondása nagy változást hozhat az elakadt gyerekek számára. Segíts gyermekednek megfogalmazni a problémát, például: „nincs kivel játszani az oviban” vagy „nem biztos abban, hogyan mondja el a barátjának, hogy most nem szeretné odaadni a kedvenc LEGO-ját”.
2 Fejlesszetek ki legalább öt lehetséges megoldást
Gondoljátok át a probléma megoldásának lehetséges módjait. Itt fontos kiemelni, hogy kihangsúlyozzuk gyerekünknek, hogy nem minden ötlet feltétlenül jó, vagy legalább is abban a szituációban nem az. Rávezető kérdésekkel ösztönözheted gyermeked, hogy saját maga találjon ki megoldásokat, ha ez nehezen megy, segíts neki. Nem baj, ha egy elsőre lehetetlennek tűnő ötlet jut az eszébe. A lényeg az, hogy a segítségeddel rájöjjön arra, hogy egy kis kreativitással rengeteg megoldást találhat a problémájára.
3 Azonosítsátok az egyes megoldások előnyeit és hátrányait
Mi felnőttek már tapasztalatból tudjuk, hogy minden döntésünknek következménye van. Hol jó, hol rossz. Minél előbb tanulja meg egy gyerek a döntéseinek a következményét, annál jobban fog boldogulni a kis világában, majd később a felnőtt életében. Éppen ezért, amikor a megoldásokon gondolkodtok, beszéljétek át azok előnyeit és hátrányait is.
4 Teszteld
Mielőtt konkrét elhatározásra jutna gyermeked, ajánld fel, hogy játszatok el egy megoldást, és nézzétek meg, mi történik. Legyél őszinte és úgy reagálj a döntésére, mintha nem lennél érzelmileg érintett és részrehajló. Ha nem végződik jól a próba, még mindig kipróbálhattok egy másik megoldást, és még egyet…
5 Hagyd, hogy gyermeked maga válassza ki a megoldást
Miután gyermeked felmérte a lehetséges pozitív és negatív következményeket, bátorítsd őt a megoldás kiválasztására. Ne felejtsd el megerősíteni benne azt is, hogy nem baj, ha rosszul dönt. Mindig van második lehetőség, legközelebb majd másképp mérlegel.
