A legtöbb szülő többször is megküzdött már a problémával, hogy hogyan kezelje a dacos gyermekét. A dac, az ellenkezés vagy nevezzük szófogadatlanságnak gyakori velejárója a gyerekkornak, főleg a kisgyerekek esetében és a kamaszkorban. Felnőttként valószínűleg már elfelejtettük, milyenek voltunk gyereknek, de ha szüleinket meginterjúvolnánk, hallhatnánk pár vicces történetet.
A dackorszak tulajdonképpen a gyermekek fejlődésének normális része, és többnyire visszautasítás és elégedetlenség formájában nyilvánul meg a felnőttek felé.
Dacos kisgyerekek
Egy kisgyermek feladata az, hogy dacoljon. Gyermeked fejlődésének ebben az időszakában tapasztalja meg, hogy nem egy test és lélek vagytok, hanem ő egy másik identitás, és természetesen alig várja, hogy több függetlenséget kapjon a saját kis világában.
A probléma ebben a korban az, hogy míg a saját személyiség iránti vágy teljes sebességgel beindul, a kisgyermekek még nem sajátítják el az önkontroll képességét. Ilyenkor még mindig az igényeik, a vágyaik és különféle impulzusok vezérlik, nem pedig a logika.
A leginkább frusztráló viselkedésük tehát a fejlődésük szempontjából érthető és tudományosan megfelelő.
Fontos azonban kiemelni, hogy egyes gyerekek természetüknél fogva dacosabbak a társaiknál. A félénk, óvatos, vagy az erősebb érzelmi reakciókkal rendelkező gyerekek jóval dacosabbak, mint a nyugodt lurkók.
Ők azok, akikkel általában szenvedés az utazás, a babaülésbe rakás, minden új dolog, ami stresszes lehet számukra. Ezek a tulajdonságok gyorsan előjönnek, és érdemes felkészülni rájuk.
Utazáskor például hasznosak lehetnek a kedvenc plüssök, csörgők, rágókák, mesekönyvek, amik elterelik a gyerekek figyelmét a hisztiről.
Kamaszkori dac
Az iskoláskorú gyermekek körében a dacolás többnyire abban nyilvánul meg, hogy vitatkozik vagy nem tesz meg valamit, amit kérsz tőle, vagy csak nagyon lassan csinálja.
Előfordulhat, hogy gyermeked felülbírálja a kéréseid vagy a családi szabályokat, ellenőrzést akar gyakorolni egy helyzet felett, vagy nemes egyszerűséggel kijelenti függetlenségét.
Megeshet, hogy csak a korlátait teszteli, de az is benne van a pakliban, hogy nem akar elvégezni egy olyan feladatot, mint például a házimunka.
Megfigyelés: fél siker!
Ahogy nincs két egyforma család, úgy nincs két egyforma gyerek sem. Tanulmányozd át az alábbi kérdéseket, amik segíthetnek a további információk személyre szabásában.
-
Milyen dolgokban hajlamos gyermeked a leginkább ellenkezni?
-
Mi a közös ezekben a dolgokban?
-
Szerinted miért van ez?
-
Hogyan segíthet mindezek megértése abban, hogy gyermeked jobban megbirkózzon a hisztivel?
-
Hogyan reagálsz, amikor szemed fénye dacol?
-
Mi működik?
-
Mi nem?
-
Mit lehet megtanulni ebből?
Mit tehetsz felelős szülőként?
Az alábbiakban megosztunk veled pár gyakorlati tippet arról, miként lehet reagálni a kisgyermekek dacos viselkedésére úgy, hogy szép lassan megismerjék a korlátokat és megtanulják az önkontrollt.
Ezeket a formulákat az adott körülményekhez igazíthatod bármikor, csak arra figyelj, hogy mindig következetes maradj.
Értsd meg és ismerd el az érzéseit
„Tudom, hogy nem akarod felvenni a pizsamát. Nehéz elbúcsúzni a játékaidtól és ágyba bújni.”
Állíts fel korlátokat
„De. Itt az ideje az alvásnak, hogy nagy és erős legyél.”
Ajánlj fel választási lehetőségeket (ami számodra is elfogadható)
„Mikor szeretnéd felvenni a pizsamádat? Meseolvasás előtt vagy után?”
De felajánlhatod azt is, hogy két pizsama közül válasszon. A választási lehetőség általában csökkenti az ellenállást, és pozitív módon ad irányítást.
Vesd be a humort
A humor egy remek lehetőség arra, hogy rávilágíts a rossz pillanat feleslegességére. Húzd a pizsama nadrágot a gyerek fejére, vagy adjátok fel az ágy mellett sorakozó plüssökre. Nézzétek meg, vajon melyik figurán mutat viccesebben a pizsi!
A humor mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy lehűtse magát, és megnyugodjon.
Bátorítsd gyermeked, hogy használja a képzeletét
Mondd ezt például amikor nem hajlandó lefeküdni.
„Teddy maci nagyon fáradt. Azt szeretné, hogy öleld át, és segíts neki elaludni.”
Ha szemed fénye nem hajlandó rendbe rakni a játékait, próbálkozhatsz ezzel a trükkel is!
„Ezek az autók vissza akarnak menni a kosárba a barátaikkal. Nézzük meg, melyikünk tud több autót a kosárba tenni!”
Hajtsd végre a döntésed harag nélkül
Ha egyik eddig bemutatott stratégia sem működik, akkor nyugodtan és higgadtan, de érvényesítsd az általad szabott határokat. Például:
„Oké. Beülhetsz magadtól is az autós ülésbe, de betehetlek én is. Te döntöd el.”
Ha ellenáll, akkor higgadtan és szeretetteljesen, de határozottan fogd meg, és ültesd az ülésbe. A lehető legnyugodtabb hangon tudasd vele, hogy a kisülés az ő biztonságát szolgálja, és ez a legfontosabb számodra. Majd megkérdezheted azt is, hogy melyik Barbie babával (ha kislányod van) szeretné az utazást végignézni.
Segíts túllendülni a hisztin
Tegyél úgy, mintha tudomást sem vennél a gyermeked dührohamáról, és kezdj el valami teljesen másról beszélni.
„Odanézz, milyen aranyos kiskutya jön itt szemben az utcán! Szeretnéd megsimogatni?”
A nem kívánt magatartások figyelmen kívül hagyása az egyik leggyorsabb módja annak, hogy megszabadulj tőlük. Ez a szabály akkor nem érvényes csupán, ha gyermeked önkívületi állapotban elkezd csapkodni, püfölni, verekedni. Ilyenkor erélyesen le kell állítani, és el kell magyarázni, hogy az agresszív magatartás szigorúan tilos.
pl.: „Elhiszem, hogy dühös vagy, de nincs verekedés. Az ütés fáj.”
Ne vedd át a hangulatát
Ha gyermeked azt látja rajtad, hogy az ő dacos viselkedése feszültséget vált ki belőled, és beleállsz a „harcba”, az végzetes is lehet. Ilyenkor ugyanis gyengének lát téged, és addig folytatja, amíg el nem éri nálad, amit akar. Ezzel pedig jelentősen megnehezíti a dolgod, hogy egy legközelebbi alkalommal határozott tudj lenni.
4 tipp a dacolás játékos kezelésére
Ahelyett, hogy elkezdenél harcot vívni a folyamatos kontrollért, játékkal is csökkentheted a dacolást és a „társszabályozást”. Ez egy pszichológiai kifejezés arra az elképzelésre, hogy a gyerekek a cselekedeteikhez igazítják az általunk elvégzett tevékenységeket, és fordítva. Olyan, mintha egymás táncmozdulatait követnétek.
#1 Naponta legalább egy alkalommal tedd azt, amit a gyermeked kér tőled!
Az erős akaratú gyermekeket nagyon érzékenyen érinti, ha mások akarják uralni őket. Akkor is, ha a saját szüleikről van szó. Ők akarnak diktálni. Próbálj meg lehetőleg minden nap alkalmat találni arra, hogy gyermeked csak veled legyen egy kis ideig, és abban az időben te teszed azt, amit ő kér. Játssz vele bármit, amit csak szeretne, de ne próbáld ne irányítani. Csak kommentáld, amit csináltok. Például:
„Pont ekkora LEGO kocka kell ide, de lehet, hogy a piros színű illene ehhez a falhoz.”
Ebben az időszakban még csak ne is álmodozz arról, hogy megmond gyereked helyett, mit csináljon és mit ne. Kapcsolj ki, tedd, amit ő kér, és meglátod, teljesen új megvilágításba kerül minden.
Sokan bohócnak érzik magukat egy ilyen helyzetben, de a valóságban a gyerekek nagyon is nagyraértékelik, ha a felnőttek lemennek az ő szintjükre.
#2 Kerüljétek a nyertes-vesztes játékokat
Ha gyermeked erősen dacos, akkor azt javasoljuk, hogy kerüld vele az olyan játékokat, amikben nyerni vagy veszíteni lehet. Helyette válasszátok az oda-vissza jellegű játékokat. Rugdossátok egymásnak a labdát, vagy gurítsátok egymáshoz a versenyautókat, fújjatok szappanbuborékot. Kerékpározzatok és próbáljatok összhangba kerülni. Készítsetek krétarajzokat felváltva úgy, hogy azok elemei egymásra épüljenek. Ezek a játékok elősegítik a társszabályozás fejlődését, hogy a gyermeked magától kövessen.
#3 Táncoljatok
A zene és a tánc az egyik legmenőbb módja annak, hogy a szülők és a gyerekek egymáshoz szinkronizálják a testüket. Válasszátok ki a kedvenc zenéiteket, találjatok ki vicces mozdulatsorokat, tanítsátok meg egymást a saját táncaitokra. Egyszerűen csak szórakozzatok és nevessetek.
#4 Adj lehetőségeket az önálló játékra
Az erős akaratú gyermekek elképesztő képzeletbeli világokat hozhatnak létre. Adj teret gyermekednek, hogy a hiszti helyett a gondolkodása vagy a kreativitása irányítsa. Rajzoljon, fessen, építsen kockavárat, puzzlet, gyurmázzon, alkosson! Rengeteget tanulhatnak saját erősségeikről, ha megtapasztalják, hogyan és miket tudnak egyedül is teremteni.
Amikor a dacos gyerekeknek teret adunk az új dolgok felfedezéséhez és elsajátításához, vagy saját ötleteik kidolgozásához, csodálatos dolgokat fedezhetnek fel a világról és önmagukról. Használd ehhez a játék erejét! Mert játszani jó!
