Neveljük empátiára a gyerekeinket?! Furcsának tűnhet a felvetés, ha úgy gondolunk az empátiára, mint egy veleszületett, rögzült tulajdonságra. Egy olyan képességre, amivel egyesek születnek, mások pedig nem. Valójában az empátia nem fekete vagy fehér alapon működik, nem automatikusan bontakozik ki mindenkinél.

Mi az empátia?

Az empátia annak a képessége, hogy megértsük és megosszuk egymás érzéseit. Ez egy nagyon fontos tulajdonság, aminek a fejlesztésében a játék létfontosságú szerepet játszik, de sajnos csak kevesen vannak tisztában ennek az életre szóló jelentőségével.

Téves gondolat, hogy az empátia egy bizonyos életkorban varázsütésre alakul ki, csak mert te vagy a testvérek, esetleg más emberek egy adott korban megtanítják rá a gyerekeket. Nem lesz egy gyerek sem egyik napról a másikra megértő. Az empátia fejlesztése a kognitív fejlesztés része, amiben a játék és a gyakorlás moderáló tényező lehet.

Az alábbiakban megosztunk pár tippet arra vonatkozóan, hogyan tudod gyermekedben már egészen kis kortól folyamatosan fejleszteni az empátia képességét.

#1 Támogasd gyermeked az önszabályozás kialakításában

Valaki más fájdalmának már csak a látványa is kellemetlen érzéseket vált ki egy kisgyermekből, ezért nem kell meglepődni, ha ösztönösen elhúzódik. Ez egy természetes önvédelmi mechanizmus.

Ahhoz, hogy együttérző segítőkké váljanak, meg kell tanulniuk irányítani ezt az ösztönüket. Ebben sokféle módon lehetünk a segítségükre.

Az egyik legfontosabb tényező a biztonságos kötődések kialakítása. Ha a gyerekek kételyek nélkül ragaszkodnak a szüleikhez, tudják, hogy számíthatnak rájuk és megkapják a megfelelő érzelmi és fizikai támogatást. Ez arra ösztönzi őket, hogy idővel egyre több érzelmi kockázatot vállaljanak, és benne maradjanak egy olyan helyzetben, amikor másnak együttérzésre vagy segítségre van szüksége.

#2 Tanítsd meg megbirkózni a saját negatív érzéseivel

Azok a gyerekek, akik jobban tudják szabályozni a saját negatív érzéseiket nagyobb empátiát mutatnak mások irányába. Ezért van értelme érzelmi támogatást nyújtani minden korosztályú gyermeknek. Minél kisebb korban kezdjük el, annál megértőbbekké vállnak.

Egészen kis korban ezt úgy érhetjük el, hogy a negatív érzéseket nem elutasítjuk vagy tagadjuk, hanem elismerjük. Például bevonjuk a gyerekeket az egyes negatív érzelmek okainak és azok következményeinek megbeszélésébe. Ez azt is jelenti egyben, hogy konstruktív módon segítünk megtalálni a rossz hangulat okát.

A játékok közvetett módon segítségünkre lehetnek ebben. Játék közben könnyebben előtörnek az érzelmek, és olyan dolgok is felszínre kerülhetnek, amik egy szimpla beszélgetés során nem. Ha például egy kislány babázik beszélgetés közben, akaratlanul is újra élheti a rossz tapasztalatokat, és a szerepjátékon keresztül könnyebben megérthetővé válik számára a rossz élmény oka, annak következményei és elkerülésének lehetőségei.

#3 Használj ki minden lehetőséget az empátia fejlesztésére

A gyerekek egészen kis koruktól képesek az empátiára csak, mint mi, ők sem használják minden esetben. Hogyan ösztönözhetnéd mégis az empátia gyakorlására?

Akár hiszed, akár nem, az egyik legkézenfekvőbb megoldás erre, ha megkérdezed gyermeked, vajon mit gondol más érzéseiről.

Képzeld el azt a helyzetet, amikor a játszótéren a homokozóban játszotok, és egy kisfiú keservesen sírni kezd, mert nincs olyan formája, amivel „igazi” tornyokat építhetne a homokvárára. Ha a gyermeked jól ismeri a kisfiút, valószínűleg könnyebben rááll a segítségre. Ha nem, akkor kérdezd meg tőle.

„Neked milyen érzés lenne, ha ennyit dolgoznál a váradon, és nem tudnád befejezni?”

Nagy eséllyel szomorúságot érezne, és ez beindítaná az ösztönös empatikus érzelmeket. Ekkor már felteheted a következő kérdést.

„Szerinted örülne, ha kölcsönadnád a fagyi tölcsér formát, hogy szép tornyok legyenek a várán?”

Ha módszeresen, mindennap használod ezt az egyszerű technikát az élet minden területén, nem lesz kérdés, hogy perceken belül már együtt csinosítják a várat. Nemcsak fejleszted az egyik legfontosabb emberi készségét gyermekednek, de új pajtásokra is lelhet.

#4 Segíts felfedezni, mi a közös benne más emberekkel

A felnőttek hajlamosak nagyobb empátiát mutatni olyanok iránt, akikről úgy vélik, hasonlítanak rájuk. Emiatt könnyebben is ismerkednek hasonló emberekkel. A gyerekek hasonló elfogultságokkal rendelkeznek, ezért az elfogadás gyakorlása már egészen kis kortól javasolt.

A sokszínűséggel és a mássággal a gyerekek is találkoznak akár a játszótéren, egy játszóházban vagy az óvodában és az iskolában. Fizikai és kulturális tekintetben is sok különbséggel találják magukat szemben, ami frusztrációval töltheti el őket.

Hogyan tudsz segíteni, hogy gyermeked könnyebben elfogadjon másokat? Az ösztönzés egyik legjobb módja, ha rávezeted arra, mi a közös az emberekben.

A beszélgetés itt is varázspálcának számít, de segítségül hívhatod a játékokat is. Zseniális példák erre a Barbie legújabb kollekciói. Ezekben a szettekben már nem a karcsú és szőke hercegnőkön van a hangsúly, hanem a valós embereken. Az ázsiai, az afro vagy a molett babák mellett a kerekesszékes Barbie is megtalálható többek között. A velük való játék természetessé teszi a sokszínű világ elfogadását, ami egyértelműen fejleszti a gyerekek empatikus képességeit.

#5 Segítsd felismerni az arckifejezések mögötti érzéseket

A legtöbb kisgyerek hátrányos helyzetben van, mert tapasztalat híján könnyen félreértik az egyes arckifejezéseket.

Azt gondolhatnád, hogy elég egyszerű képeket mutatni különböző érzelmű emberekről (boldog, szomorú, haragos, félős, meglepett, undor és sorolhatnánk). Sajnos a gyerekek sokszor tévesen azonosítják jól, amit így látnak, és ez nehézségeket okozhat számukra a közösségekben.

Ehelyett mutasd meg gyermekednek, hogyan „vágjon arcokat”, miközben elképzeli, hogy valaki más hogyan érezheti magát ilyenkor a bőrében!

Tegyük fel, hogy arra kéred gyermeked, vágjon szomorú arcot, mutasson boldogságot, vagy színleljen haragot. Az gondolhatnánk, hogy ez csak egy színjáték.

De ez annál sokkal több.

Kísérletek igazolják, hogy a mozgásokon való átélés, azaz az arckifejezés imitálása kiváltja a hozzá kapcsolódó érzéseket is. Megváltozik a pulzus, a testhőmérséklet, a bőrérzet. Valószínűsíthető tehát, hogy más emberek arckifejezéseinek utánzásával fejleszthető az empátia. Jól hangzik, ugye?

Ebbe a játékba bevonhatók a gyerekszobában található plüssök és játékfigurák is. Biztosan ismered, a „fülét, farkát behúzza” mondást, ami a félelemre utal. Szerintünk akad egy plüss maci a gyerekbirodalomban, amivel ez az érzés eljátszható. De ne feledkezz meg a síró babáról, a haragos akcióhősről, és a boldog és mindig vidám Barbie hercegnőkről sem. Mindegyik tanít valamit az érzelmekről.

#6 Segítsd elsajátítani a „hideg-meleg empátia híd” készségét

Előfordult már veled, hogy nem tudtál rendesen felkészülni egy kirándulásra, mert nem tudtad előre:

  • Milyen idő lesz, és miket pakolj be magatokkal?
  • Mennyi ideig lesztek ott, és mennyi ételt készíts el az útra?
  • A fáradtság milyen reakciókat vált ki belőletek?

Ezt nevezik tudományosan hideg-meleg empátia hídnak, és nagyon úgy tűnik, hogy ez egy egyetemes probléma.

Amikor az emberek kényelmi, azaz nyugodt állapotban vannak, hajlamosak elfelejteni, milyen „forró” helyzetben lenni. Elfelejtik, hogy bizonyos fizikai állapotok, mint például az éhség, a szomjúság, a fáradtság vagy a fájdalom milyen kétségbeesett helyzetbe hozhatják az embert. Sokszor alábecsüljük az olyan érzelmi állapotok erejét is, mint például a félelem.

Ha sikerül megérteni ezt a hideg-meleg empátia hidat, akkor bármikor felhasználhatod gyermeked empátia készségének fejlesztésére.

Például amikor egy fájdalmas eseményről beszéltek a gyermekeddel, hozz fel hasonló példákat mások életéből. Beszélgessetek róla. Ő hogyan élhette át. Mit tehetett volna, hogy elkerülje. Fontos, hogy ne utasítsd el a lurkó érzéseit, mutass megértést és támogatást, hogy aztán ő is jobban tudjon másokhoz kapcsolódni.

Ennek a készségnek az elsajátításában óriási szerepe van a szerepjátékoknak. Szerencsére a legtöbb játékgyártó is felismerte a játékok csodálatos fejlesztő hatását, és egyre több olyan játékkal örvendeztetik meg a gyerekeket, amikkel a szerepjátékokat gyakorolhatják.

Kisebb korban érdemes felnőtt jelenlétével játszani a valós vagy kitalált történeteket. A szülő, mint külső szem és támogató segít felkészülni a kalandos kihívásokra. Ahogy nőnek a gyerekek, úgy lesz egyre nagyobb tapasztalatuk, és óriási képzelőerejüknek köszönhetően már maguktól is képesek lesznek a szerepjátékokon keresztül felkészülni ezekre a helyzetekre.

Ahogyan mi felnőttek, úgy a gyerekek is a bőrükön érzik a stresszt. A játék egy olyan teret teremt a beszélgetésekhez, amik egyébként nem történnének meg. A játék segítségével világosabban láthatjuk egymás perspektíváit, szinte beleláthatunk egymás fejébe, ami ösztönösen fejleszti az empátia képességét.

Az empátiára nevelés sok energiát igényel, de a megtérülése felbecsülhetetlen. Olyan embereket nevelünk általa, akik türelmesek, tisztességesek és megértőek egymással.

Életre nevelünk!

Még több cikk

Játék munkagépek és a fiús szerepjáték 5 fejlesztő hatása

"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész [...]

Dacos a gyermeked? Így szelídítsd meg játékkal!

A legtöbb szülő többször is megküzdött már a problémával, hogy hogyan kezelje a dacos gyermekét. [...]

Életleckék, amiket a babaházak tanítanak a gyerekeknek

A babák a legrégebbi játékok, amelyekkel gyerekek valaha játszottak. Már az ókori Görögországban is kedvelt [...]

A gerinckímélő iskolatáska kiválasztásának szempontjai – Spirit iskolatáskák

A 14 év alatti gyerekek gerince, hát- és hasizmai még nem fejlődtek ki rendesen, ezért [...]

A Bűbáj Webjátékbolt kínálata

Playmobil City Life 70193 Kerekesszékben a beteg
Playmobil City Life 70193 Kerekesszékben a beteg
Barbie Karrierbabák - Szakács baba
Barbie Karrierbabák - Szakács baba
Simba Toys Orvosi táska 12 részes
Simba Toys Orvosi táska 12 részes