- Hirdetés -EnchanTimals babák
Egyéb kategóriaÚjévi fogadalmak helyett elérhető célok kitűzése már gyerekkortól

Újévi fogadalmak helyett elérhető célok kitűzése már gyerekkortól

A szó elszáll, az írás megmarad, tartja a közmondás. Egy hirtelen jött ötlet lendülete pár nap alatt képes alábbhagyni, majd észrevétlenül tűnni el a játékrengeteg legalján. Holott már óvodás kortól érdemes lenne célokat kitűzni a gyerekeknek. A célok által szocializálódnak, alakulnak társas kapcsolataik, és hosszú távon hatással lehetnek a későbbi felnőtt tudatos énjük kialakulásában.

A kisgyerekeknek ez óriási kihívás. Egy bizonyos kor alatt talán nem is értik még a lényegét, éppen ezért fontos és egyben elengedhetetlen, hogy mi felnőttek élen járjunk a példamutatásban. A gyerekeink minket utánozva alakulnak, formálódnak, így a felelősség nem kicsi a vállunkon. Ha nem tudunk velük együtt „dolgozni” a célok megvalósításában, akkor nincs értelme belevágni. Ha komolyan vesszük, akkor stratégiában érdemes gondolkodni.

Legyen egy erős motiváció

A fogadalmaknak van létjogosultsága, de érdemes nem csak kimondani vagy egy listára leírni őket, hanem részletezni is, mit szeretnénk, hogyan szeretnénk elérni, utánanézni, milyen út vezet odáig, mit kell megtennünk, mi mindennel próbálkozhatunk. A legtöbb probléma a ködös fogalmakkal és az erős motiváció hiányából szokott lenni. A célok legyenek mindig konkrétak.

Felmerülhet a kérdés, hogy hány éves kortól érdemes célokat meghatározni. A gyerekpszichológusok szerint már a nagyobb óvodások esetében, akár 5-6 éves kortól lehet év eleji célokat kitűzni.

Elsőként érdemes arról beszélgetni a gyerekkel, mi mindent szeretne elérni a következő évben. A kisgyerekek persze először olyasmit fognak mondani, amire vágynak (játékokat pl.). Ezért rá kell kérdezni, mi az, amit másként csinálna, mi az, amin változtatna.

Óvodáskorban erre a kérdésre sokszor még mesebeli válaszok érkeznek, de az iskolások már komolyabb célokat is képesek kitűzni maguknak. Segíthetünk a célok kitűzésében azzal, ha konkrét kérdéseket teszünk fel. Fontos azonban, hogy a célokat ne mi sugalljuk, hanem gyermekünk találja ki saját magának

Például:

  • Mi az, amit jövőre mindenképpen szeretnél megtanulni?
  • Mi az, amiben szeretnél jobb lenni?
  • Mi az, amit szeretnél kevesebbet csinálni?
  • Mi az, amit jövőre szeretnél kipróbálni?

Tegyük fel, hogy a gyermeketek jobb eredményt szeretne elérni testnevelésből. Minden vágya, hogy bekerüljön a suli foci csapatába, mert ők sok oklevelet és érmet kapnak, és mindig megtapsolják őket a többiek előtt. Szuper! Ez egy pontosan meghatározott motiváció. A következő lépés, hogy közösen megalkossatok egy stratégiát arra, hogyan érheti el, hogy bekerüljön ebbe a csapatba.

Stratégiában a siker

A gyakorlás, a fejlesztések, a különórákra járás, az otthoni gyakorlás bizony a család számára is bőven ad feladatokat. Időben és logisztikában egyaránt. Marketing nyelven SWOT analízisnek nevezik azt, amikor megvizsgálják valaminek az erősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit, veszélyeit. Egy ilyen esetben erősség lehet a gyors futás, az energikusság vagy a kitartás, ami egyben lehetőség arra, hogy esélyes legyen bekerülni a kiválasztottak közé. A projekt gyenge pontja lehet, ha a szülők nehezen tudják megoldani az ingázást, vagy az edzések finanszírozását. A sok focizás veszélye pedig lehet az is, hogy nem marad elég idő a többi tantárgyra való felkészülésre vagy az elegendő pihenésre.

Egy A4-es papírt osszatok fel négy oszlopra, és írjátok fel, mi akadályozhatja, és mi segítheti elő a gyerek által kitűzött cél megvalósítását. Ha ez megvan, akkor érdemes kidolgozni a stratégiát.

Kedden nem értek rá edzésre vinni a gyereket? Kérdezzétek meg a nagyszülőket, vagy egy osztálytárs szülőjét, hogy be tud-e segíteni.

Márciusban lesz a válogató, és addig meg kell tanulni pár cselt?

Rajzoljátok le a tanult cseleket és ragasszátok ki a gyerekszoba falára.

A gyerekek vizuálisan jobban tanulnak.

Még eredményesebb lehet a cél elérése, ha közösen vesztek részt benne. Hétvégén TV nézés helyett menjetek ki a kertbe vagy a közeli parkba, és rúgjátok a labdát együtt. Nem csak mozogtok, de közös élményt szereztek, ami örökre megmarad mindenkiben.

Jellemfejlesztés és önbizalom növelés

A fogadalmak, vagy célok megfogalmazásánál különösen fontos, hogy a gyermek maga ismerje fel az önfejlesztésben és a tudatosságban rejlő lehetőségeket. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy 2-3 célnál többet ne tűzzön ki magának, mert a kivitelezés bonyolultsága, és az esetleges kudarcélmények visszavethetik, és megeshet, hogy gyorsan feladja. Szülőként is felelősségteljesen érdemes ehhez hozzáállni. Tisztában kell lenni azzal, mi az, ami bevállalható, és mi nem.

Könnyen vállalható feladat lehet az, hogy a gyerek részt vesz például a házimunkában vagy minden estre elpakolja a játékait a helyükre. Egy kisebb gyerek esetében az is lehet cél, hogy minden fürdés előtt a szennyes tartóba dobálja a ruháit, egy nagyobbnál pedig az, hogy ő viszi le a szemetet hetente kétszer. Ezeknek a nevelő jellegű feladatoknak a legfőbb szerepe, hogy kialakuljon a gyerekben a felelősségtudat, amit a későbbiekben sok más területen a saját hasznára fordíthat.

Emellett jó, ha a szülők is kitűznek valamilyen célt magunk számára és beszámolnak a gyereknek arról, hogyan állnak vele, ezzel példát mutathatunk a tudatosságból.

A gyereknevelés egyik fontos szabálya, hogy legyenek szabályok, hiszen ezek megtanítják nekik az együttélés szabályait, ráadásul biztonságérzetet is adnak. A célkitűzés azonban akkor jó, ha azt saját magának adja a gyerek. A szabályok segítik a másokhoz való alkalmazkodásban, a célkitűzések pedig a jellemét, az egyéni fejlődését támogatják.

Különösen a nagyon társaságközpontú és a közösségben gyorsan alkalmazkodó, könnyen beolvadó gyerekeknek tesz jót, ha van módjuk elgondolkodni azon, mik az ő egyéni vágyaik, álmaik, terveik, céljaik. A célkitűzés és elérés emellett fejleszti az önbizalmat és segít a gyermeknek jobban megismerni saját magát.

Sokat segít, ha az egész család beszáll ebbe a „játékba”. A pozitív hozzáállás, és a jókedv nagymértékben elősegít a sikert. Újévi fogadalmai lapokat írhattok, amire mindenki ráírja, mit szeretne a másiktól. De ne lepődj meg azon sem, ha a gyermek neked szánt feladatán az szerepel, hogy játssz vele többet.

Tűzzetek ki egy dátumot, vagy egy időintervallumot, például két hetet, és minden nap jelöljétek, ki hogyan teljesítette a célkitűzését. Ha sikerül mindenkinek betartani a fogadalmakat a megadott időszakban, ünnepeljétek meg közösen.

Reális célkitűzések

A kitartás és a következetesség csak később alakul ki. Egy kisgyerek figyelme gyorsan elterelődik, kevésbé kitartó, ezért az első alkalmakkor a gyerek korának megfelelő, rövidebb határidőket érdemes beütemezni. Egy 5-6 éves gyereknél a 3 nap már nagy szónak számít, egy kisiskolásnál az egy hét is csúcsteljesítmény, felső tagozatosoknál bátran be lehet ütemezni egy 2-4 hetes időszakot.

Fontos, hogy ne engedjétek el a gyerek kezét. Alakítsatok ki egy rutint, például, minden este nézzétek át, hogy sikerült-e betartani a fogadalmat. Ha igen, ne maradjon el a dicséret. Ha pedig nem, akkor segítsétek, és értékeljétek az igyekezetet.

felmerülhet kérdésként, hogy mennyire jó módszer ajándékkal, vagy pénzzel jutalmazni a célok elérését. Nyilván ezt mindenki maga dönti el, és van, amikor ez is hatásos, de valójában az lenne a jó, ha pusztán a tevékenység öröméért tűzné ki a célt a gyermek.

Célkitűző tippek 6-7 éves kor alatt

  • Minden reggel egyedül öltözök fel.
  • Megtanulok cipőt kötni 2 hét alatt.
  • Nem verekszek a testvéremmel.
  • Megtanulok egy verset.
  • Mindig hangosan köszönök, ha találkozok valakivel.
  • Nem verekszem az oviban.
  • Egyedül mosok fogat minden este.
  • Minden este elpakolom a játékaimat.

Célkitűző tippek 7 éves kor felett

  • Hazaérkezés után minden nap megírom a házi feladatot, nem halasztom estére.
  • Minden héten kitakarítom a szobámat.
  • Esténként kiviszem a szobámból a tányérokat és a poharakat.
  • Minden héten segítek anyának bevásárolni.
  • Félév végére egy jegyet javítok matekból.
  • Minden este előre bepakolom a táskámat és előkészítem a másnapi ruhámat.

Ha nem sikerül elérni a célokat, semmi estre se kezeljük kudarcként.  A gyereknek a szülei véleménye a legfontosabb. A dorgálás vagy a számonkérés helyett érdemes megkérdezni, mi vette el a kedvét, miért nem érdekli már a cél, mi benne a nehéz, de azt is, hogy mi okozott benne örömet. Ha sikerül mindezt kideríteni, egy új stratégia új határidővel már sikerülhet.

Mert játszani jó!